A Király-hágó

A  Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó. Nagyvárad felől jövet a Rév-Báródi-medence után itt lehet közúton Kalotaszeg felé, majd Kolozsvárra eljutni. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között. Sokáig itt volt Partium és Erdély határa, a kiegyezés után pedig az Erdély megnevezés helyett gyakran a Királyhágón túl-t használták. Ugyanakkor Partium és Bánság együttes jelölésére a romániai reformátusok ma is a Királyhágómellék megnevezést használják.

Királyhágó

Királyhágó falu Kolozs megyében. Bánffyhunyadtól 33 km-re északnyugatra, a Király-hágó alatt, Csucsától nyugatra, a Sebes-Körös jobb partján fekszik. Mivel korábban a Nagyvárad–Kolozsvári út Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt és a tavaszi áradások az utat veszélyeztették, 1780-tól Bucsától kezdve a hegynek felfelé Nagybáród irányába új utat építettek. II. József még trónörökös korában járt itt és az új utat az ő személyéhez kapcsolták. Más magyarázat szerint erre húzódott a királyi tulajdonban levő gyepűelve. A hágó magassága 582 m.

Szöveg: Wikipédia nyomán Felső kép: Király-hágó, Fotó: Facebook.com/Erdelyikepek - Nadi Hajnalka. Az archív kép forrása: mek.oszk.hu

A nagyváradi sörgyártás egykori remekeit, - például a Nagyváradi Sörgyár Rt. és a  Dreher-Haggenmacher söreit - így például, a Turult, a Szent Lászlót, és a Szent Györgyöt is előszeretettel fogyasztották a váradi korzó legendás éttermében, a Lidoban is.

A felvételek már az 1920-as évekből valók.
A város közkedvelt "kiülős" helye volt egykor, a Kőrös-parton a Lido étterme.
Sajnos ma már sem az épület, sem a hangulat nincs már sehol. De, hogy hol is volt pontosan az épület a városban - az első képen a híd képe már útbaigazít - Karsai István képén tudjuk pontosabban megtalálni: a fenti kép tűzfala az árulkodó.

És, hogy milyen is volt egy váradi sör egykor? Íme.

A Pesti Hírlap egy 1915-ben megjelent számában hirdeti a brassói Thextraművek, Thextra nevű teáját amely "hadikonservből" készül,és kiválóan alkalmas a kolera ellen is. Az alábbi színes plakát  - ugyancsak Thextra - egy kicsivel korábbról, 1914-ből való.

A kolera a járványtan egyik klasszikus betegsége. Tudományos igényű leírását John Snow londoni orvos adta meg az 1854-es londoni kolerajárvány megfigyelése alapján. Ő mondta ki először, hogy a megelőzés és a járvány kordában tartásának legfontosabb eszköze a vízhálózat gondos ellenőrzése és tisztán tartása. A betegség tüneti kezeléssel, tehát a nagy folyadékveszteség pótlásával, a beteg kiszáradásának megakadályozásával sikeresen gyógyítható