Szarvas - Átadták szombaton a Mini Magyarország legújabb, történelmi hátterű makettjét, az erdélyi Déva várát. Az alkalomból jótékonysági napot is rendeztek: a makettpark szombati jegybevételét a dévai Szent Ferenc Alapítvány számára ajánlják fel.

A makettparkban így már többek között Vajdahunyad vára, a marosvásárhelyi Városháza, a gyimesbükki 30. számú őrház és a Rákóczi-vár romjai, a csíksomlyói kegytemplom és kolostor, a segesvári Óratorony - az eredetivel minden apró részletében megegyező - kicsinyített mása látható.

Csíksomlyói kegytemplom és kolostor

Épült: 1804 és 1837 között. (Több szakaszban is továbbépítették a felszentelésig, és az építkezések idejét illetően számtalan helyen ellentmondanak egymásnak a történeti források, egyedül a felszentelés ideje biztos.) Felszentelés: 1876. augusztus 20. Az épület stílusa: korábban gótikus, a mai épületegyüttes azonban barokk stílusú. Tervező: Schmidt Konstantin (marosvásárhelyi építész).

Gyimesbükk, 30-as számú MÁV-őrház

Az őrház a történelmi Magyarország keleti határán található, a Tartos folyó völgyében. Az őrház a vasútvonal átadásakor épült 1897-ben. A Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként épült néhány méterre az egykori román-magyar határtól. A vonalat 1920 után a román vasút, a CFR használta, majd 1940-től ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség kezelésébe került. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.  Az őrházat a háború után ismét  a román vasút, a CFR használta (egészen 2000-ig). Sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság a 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatokat. Sorsa megpecsételődni látszott, amikor néhány évvel ezelőtt a román vasút eladta az őrházat építőanyagnak. Egy helyi tanár, Deáky András azonban az épületet megvásárolta, a tetőzetét kijavíttatta és a helyi önkormányzatnak adományozta megmentve ezzel a pusztulástól. A felújításkor épült egy vasúti aluljáró is, a Rákóczi-vár könnyebb megközelíthetősége érdekében.

Marosvásárhely, városháza - Cifra Palota

Marosvásárhely a századforduló környékén kezdett rohamtempóban fejlődni, köszönhetően az agilis polgármesternek, Bernády Györgynek, aki 1902 és 1912, valamint 1926 és 1929 között állt a város élén. Az épület eleve közigazgatási célokra készült, és ezt a feladatot tölti be ma is. Az építkezés hivatalosan 1908-ban ért véget, ekkor kerültek helyükre az üvegablakok, amelyek egy részét – magyaros témái miatt – Trianon után eltávolították. Az épület szuterénjében (alagsor) szolgálati lakások, raktárak, fogda és tűzoltóraktár, a földszinten járásbíróság, rendőrkapitányság, jövedéki hivatal, levéltár és könyvtár kapott helyet, míg az emeleten alakították ki a polgármesteri hivatalt, a nagytermet és az esketőtermet is.

“MI NEM A MÁNAK ÉPÍTÜNK...”

Épült: 1906-1908

Stílusa: szecessziós

Tervező: Komor Marcell, Jakab Dezső

Segesvári óratorony

A 14. században épült vár legfontosabb része, főkapuja volt az Óratorony, ami 1556-ig a városi tanács székhelye is volt. Falai között volt levéltár, fogda, kincstár is. A torony a városi tanács fenntartásában állt, míg a többi bástyát és a várfalak egyes részeit a céhek tartották fenn, és ők is védték. A torony ma látható formáját a 16. század elején nyerte el. A nevét adó óraszerkezet 1648-ban került a toronyra.

Mini Magyarország

Cím: 5540 Szarvas, I. kk. 9.
Tel.: +36 66/312 344
E-mail: info@minimagyarorszag.hu (link sends e-mail)

Nyitva tartás:
Minden nap 8:00-tól sötétedésig
Jegykiadás 18:30-ig

Székelyderzs, Unitárius erődtemplom - a szalonnás templom

Az UNESCO által a világörökség részévé kikiáltott templom több szakaszban épült. Legrégebbi része a 13. században, a tatárjárás után emelt szentély, a templomhajót a 13.-14. század fordulóján építették. templom belsejében páratlan szépségű festménytöredékeket találtak, a Szent László mondakörbe tartozó képekkel. Az 1600-as évek elején a templomot megerősítették, ekkor épültek a falak, bástyák és a toronybástya is. (Ez utóbbi fala 11 méteres magasságig középkori eredetű.) Mindezeket az építkezéseket a Petky-család is finanszírozta, címerük és díszes sírkövük megtalálható a templomban. A várfal tetején lévő „gyilokjárót”, miután feleslegessé vált, 1788-ban lebontották, a falhoz félnyeregtetős színeket építettek, itt tárolta élelmiszerei egy részét a lakosság. A bástyákban kampókon a szalonna, kolbász, a színekben a burgonya, kukorica, liszt volt tárolva. A templom zárva volt, hogy senki se járhasson rá az élelmiszerekre, „nehogy a sonka átugorjon egy másik kampóra”. Hetente egyszer lehetett a készletekből elvenni. 

Vajdahunyadi vár

Az oklevél, amelyben Luxemburgi Zsigmond király Hunyadot és a környező területeket Vajk kenéznek adományozta, 1409. október 18-án kelt. Az új birtokos „erősség” építésébe kezdett, mert bár a környéken volt már vár, az nem felelt meg a kor elvárásainak. A birtok a Hunyadi család központjává vált – nevük is innen eredeztethető. Miután Serbe fia Vajk megkapta a birtokot a királytól, megkezdte a várépítést, amelyet fia, Hunyadi János folytatott, ő építtette át a helyet lovagvárrá.

A szombaton átadott, legújabb makett: Déva vára.

Fotó: Beol.hu

Szarvason megtaláljuk már a törcsvári vár méretarányos makettjét is.

Szöveg: MTI és minimagyarorszag.hu nyomán, fotók: minimagyarorszag.hu

Ha tetszett a poszt oszd meg másokkal is, vagy szólj hozzá Facebook vagy Inda-azonosítóddal. (Ehhez görgess lejjebb picit)