A TV2 Propaganda c. műsorának Erdélyről szóló epizódja, 2016. ősz

1. adás 1. rész

1. adás 2. rész

1. adás 3. rész

2. adás 1. rész

2. adás 2. rész

2. adás 3. rész

MÉG KERESSÜK! Kommentbe írd meg a linket, ha megtaláltad! :)

3. adás 1. rész

3. adás 2.rész

3. adás 3. rész

4. adás 1 rész

4. adás 2.rész

4. adás 3. rész

 5. adás 1. rész

 5. adás 2. rész

 5. adás 3. rész

 6. adás 1. rész

6. adás 2. rész

6. adás 3. rész

7. adás 1. rész

MÉG KERESSÜK! Kommentbe írd meg a linket, ha megtaláltad! :)

7. adás 2. rész

7. adás 3. rész

8. adás 1. rész

8. adás 2. rész

8. adás 3. rész

Keledy Tibor nevét, eléggé kevéssé ismerjük napjainkban. Még magyar Wikipédia-szócikk sem szól róla, pedig volna miről. Egyrészt két város: - az akkoriban magyar impérium alatti - Kolozsvár, és Budapest polgármestere is volt. Pártolta a  művészeteket is.

1944-ben mielőtt Budapest főpolgármesterévé nevezik ki, még készíttet többek között egy 78 részes - korabeli mércével - nagyon jó minőségű fényképeket, és rajzokat tartalmazó dokumentációt Fadrusz János szobrászművész legendás kolozsvári Mátyás-szobráról is. Mivel nem sokkal korábban az ő irányításával rekonstruálják a szoborcsoportot, így elképzelhető, hogy a fotók és a rajzok akkorról származnak.

A POSZT ALJÁN KÉPGALÉRIA TALÁLHATÓ, MÉG TÖBB FOTÓVAL!

Attól félvén, hogy a szobor a visszatérő román katonák miatt esetleg megsemmisülhet, 1944. áprilisában Budapestre küldi (vagy maga viszi) és április 12-i dátummal átadja a székesfővárosi polgármesteri hivatalnak. Innen a kis ládika - melyben a felvételek vannak - a fővárosi levéltárba, pontosabban Városháza Légoltalmi Leltárgyűjteményébe azaz a Bazilika altemplomába kerül. Itt átvészeli a háborút, majd a még pusztítóbb kommunizmus évtizedeit is, ma a fővárosi levéltár őrzi azokat.

De mit tudunk Keledyről?

Keledy Tibor felvidéki származású volt, 1895. október 23-án Losoncon született. 1939-ben változtatta a nevét Keilről Keledyre. Jogot végzett és 1936–1939 között dr. Szendy Károly budapesti polgármester kabinetvezetőjeként működött. Innen került a bécsi döntés után, 1940-ben Kolozsvárra, ahol a polgármesteri tisztséget hivatalosan pár hónap után vehette át a katonai közigazgatást vezető Beck Albert ezredestől. 1943-ban pedig az ő hathatós támogatására épült meg, Kós Károly tervei szerint a kolozsvári Műcsarnok, az ország második ilyen jellegű kultúrintézménye. Közben a város és saját gyűjteménye számára is művek sorozatát vásárolta meg az erdélyi képzőművészektől. A kortárs alkotókat műteremmel és anyagi juttatásokkal is támogatta. Így jutott műteremhez Szolnay Sándor és Szervátiusz Jenő, a korszak két legjelentősebb kolozsvári alkotója.

1944. április 20-án belügyminisztériumi rendelettel nevezték ki Budapest főpolgármesterévé. Itt azután még nehezebb időkben foglalta el tisztségét. Szálasi hatalomra kerülése után, mint sok más közhivatalnok, ő sem vállalta az együttműködést a nyilasokkal. Tisztségéről lemondott, és még Budapest körülzárása előtt elhagyta az országot.

Előbb egy évig Franciaországban éltek. Egy módos párizsi családhoz álltak be; Keledy inasnak, felesége szakácsnőnek. Egyik napon azután házigazdájuk faggatni kezdte, mi volt a foglalkozásuk azelőtt. Ez után a család levétette inasi ruháját és feleségével asztalukhoz ültették, maguk közé. Ez a család segítette őket, hogy még 1945-ben kijussanak Venezuelába.

Keledy Tibor nyelvzseni volt, könnyen beilleszkedett a dél-amerikai spanyol világba. Caracasban, Venezuela fővárosában a kataszteri hivatal tisztviselője lett. Igazából ő tette rendbe az intézményt.

KÉPGALÉRIA

A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTS A KÉPRE!

(az életrajzi adatok és Keledy fotója innen. A dokumentáció forrása.)

Facebook-oldalunkon tegnap tettük közzé az alábbi felvételt, egy Hargita megyei kistelepülés, Bogárfalva látképét. A mindössze 270 fős faluban - amely közigazgatásilag a közeli Farkaslakához, Tamási Áron szülőhelyéhez tartozik - a legutóbbi elérhető statisztika alapján szinte abszolút többségben van a helyi magyarság.

Az oldalunkon is közzétett népszámlálási adat szerint 269-en vallották magukat magyarnak a településen legutóbb. Így tehát könnyen kiszámolható, hogy 1 azaz mindösszesen egy ember volt, aki román nemzetiségűként került be népesség összeírásba.

A poszt alatt rögvest többen elkezdték találgatni, hogy "ki lehet az az egy?"
Ha végiggondoljuk a helyzetet - a konkrét eset ismerete nélkül - akkor a megoldás rengeteg féle lehet a kérdésre, a statisztikai tévedéstől, a településre költözött hozzátartozótól az ott szolgálatot teljesítő rendőrön át, egy esetleges ortodox pópáig, vagy hivatalnokig.

A közelgő magyar-román labdarúgó-mérkőzés kapcsán eszünkbe juthat a félig-meddig "magyarrá vált" Vasile Miriuta labdarúgó esete is, aki a Ferencvárosban illetve a magyar válogatottban vállalt szerepe révén sokak számára csak "Mirjuca Laci" lett. Így tehát könnyen elképzelhető az is, hogy a székelyföldi Bogárfalvának is van egy saját Mirjuca Lacija. (Miriuta nevét a közérthetőség kedvéért írtuk most át j-vel - a szerk.)

A Facebookon eddigi hozzászólóink a román nemzetiségű rendőr, vagy egy feltételezett helyi pópa mellett tették le voksukat

Ha valaki ismeri a települést írja meg nekünk, hogy mi is ott a helyzet valójában! Ide a poszt alá, vagy a Facebookra, de ha nem szeretné, hogy nevét közzétegyük a FB-on privát üzenetben is elmondhatja nekünk. Természetesen nem az illető nevét, hanem történetét keressük, hogy miként került egy szín magyar faluba. Amennyiben a statisztika fedi a valóságot.

Ha a románok számaránya azóta nőtt volna Bogárfalván, akkor az ő történetük is érdekel minket, és olvasóinkat.

Természetesen várjuk minden elérhetőségünkön a tippeket, és véleményeket is! :)

Szarvas - Átadták szombaton a Mini Magyarország legújabb, történelmi hátterű makettjét, az erdélyi Déva várát. Az alkalomból jótékonysági napot is rendeztek: a makettpark szombati jegybevételét a dévai Szent Ferenc Alapítvány számára ajánlják fel.

A makettparkban így már többek között Vajdahunyad vára, a marosvásárhelyi Városháza, a gyimesbükki 30. számú őrház és a Rákóczi-vár romjai, a csíksomlyói kegytemplom és kolostor, a segesvári Óratorony - az eredetivel minden apró részletében megegyező - kicsinyített mása látható.

Csíksomlyói kegytemplom és kolostor

Épült: 1804 és 1837 között. (Több szakaszban is továbbépítették a felszentelésig, és az építkezések idejét illetően számtalan helyen ellentmondanak egymásnak a történeti források, egyedül a felszentelés ideje biztos.) Felszentelés: 1876. augusztus 20. Az épület stílusa: korábban gótikus, a mai épületegyüttes azonban barokk stílusú. Tervező: Schmidt Konstantin (marosvásárhelyi építész).

Gyimesbükk, 30-as számú MÁV-őrház

Az őrház a történelmi Magyarország keleti határán található, a Tartos folyó völgyében. Az őrház a vasútvonal átadásakor épült 1897-ben. A Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként épült néhány méterre az egykori román-magyar határtól. A vonalat 1920 után a román vasút, a CFR használta, majd 1940-től ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség kezelésébe került. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.  Az őrházat a háború után ismét  a román vasút, a CFR használta (egészen 2000-ig). Sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság a 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatokat. Sorsa megpecsételődni látszott, amikor néhány évvel ezelőtt a román vasút eladta az őrházat építőanyagnak. Egy helyi tanár, Deáky András azonban az épületet megvásárolta, a tetőzetét kijavíttatta és a helyi önkormányzatnak adományozta megmentve ezzel a pusztulástól. A felújításkor épült egy vasúti aluljáró is, a Rákóczi-vár könnyebb megközelíthetősége érdekében.

Marosvásárhely, városháza - Cifra Palota

Marosvásárhely a századforduló környékén kezdett rohamtempóban fejlődni, köszönhetően az agilis polgármesternek, Bernády Györgynek, aki 1902 és 1912, valamint 1926 és 1929 között állt a város élén. Az épület eleve közigazgatási célokra készült, és ezt a feladatot tölti be ma is. Az építkezés hivatalosan 1908-ban ért véget, ekkor kerültek helyükre az üvegablakok, amelyek egy részét – magyaros témái miatt – Trianon után eltávolították. Az épület szuterénjében (alagsor) szolgálati lakások, raktárak, fogda és tűzoltóraktár, a földszinten járásbíróság, rendőrkapitányság, jövedéki hivatal, levéltár és könyvtár kapott helyet, míg az emeleten alakították ki a polgármesteri hivatalt, a nagytermet és az esketőtermet is.

“MI NEM A MÁNAK ÉPÍTÜNK...”

Épült: 1906-1908

Stílusa: szecessziós

Tervező: Komor Marcell, Jakab Dezső

Segesvári óratorony

A 14. században épült vár legfontosabb része, főkapuja volt az Óratorony, ami 1556-ig a városi tanács székhelye is volt. Falai között volt levéltár, fogda, kincstár is. A torony a városi tanács fenntartásában állt, míg a többi bástyát és a várfalak egyes részeit a céhek tartották fenn, és ők is védték. A torony ma látható formáját a 16. század elején nyerte el. A nevét adó óraszerkezet 1648-ban került a toronyra.

Mini Magyarország

Cím: 5540 Szarvas, I. kk. 9.
Tel.: +36 66/312 344
E-mail: info@minimagyarorszag.hu (link sends e-mail)

Nyitva tartás:
Minden nap 8:00-tól sötétedésig
Jegykiadás 18:30-ig

Székelyderzs, Unitárius erődtemplom - a szalonnás templom

Az UNESCO által a világörökség részévé kikiáltott templom több szakaszban épült. Legrégebbi része a 13. században, a tatárjárás után emelt szentély, a templomhajót a 13.-14. század fordulóján építették. templom belsejében páratlan szépségű festménytöredékeket találtak, a Szent László mondakörbe tartozó képekkel. Az 1600-as évek elején a templomot megerősítették, ekkor épültek a falak, bástyák és a toronybástya is. (Ez utóbbi fala 11 méteres magasságig középkori eredetű.) Mindezeket az építkezéseket a Petky-család is finanszírozta, címerük és díszes sírkövük megtalálható a templomban. A várfal tetején lévő „gyilokjárót”, miután feleslegessé vált, 1788-ban lebontották, a falhoz félnyeregtetős színeket építettek, itt tárolta élelmiszerei egy részét a lakosság. A bástyákban kampókon a szalonna, kolbász, a színekben a burgonya, kukorica, liszt volt tárolva. A templom zárva volt, hogy senki se járhasson rá az élelmiszerekre, „nehogy a sonka átugorjon egy másik kampóra”. Hetente egyszer lehetett a készletekből elvenni. 

Vajdahunyadi vár

Az oklevél, amelyben Luxemburgi Zsigmond király Hunyadot és a környező területeket Vajk kenéznek adományozta, 1409. október 18-án kelt. Az új birtokos „erősség” építésébe kezdett, mert bár a környéken volt már vár, az nem felelt meg a kor elvárásainak. A birtok a Hunyadi család központjává vált – nevük is innen eredeztethető. Miután Serbe fia Vajk megkapta a birtokot a királytól, megkezdte a várépítést, amelyet fia, Hunyadi János folytatott, ő építtette át a helyet lovagvárrá.

A szombaton átadott, legújabb makett: Déva vára.

Fotó: Beol.hu

Szarvason megtaláljuk már a törcsvári vár méretarányos makettjét is.

Szöveg: MTI és minimagyarorszag.hu nyomán, fotók: minimagyarorszag.hu

Ha tetszett a poszt oszd meg másokkal is, vagy szólj hozzá Facebook vagy Inda-azonosítóddal. (Ehhez görgess lejjebb picit)

Szentendre - Az utóbbi idők egyik legjelentősebb népi építészeti és kulturális örökségvédelmi beruházásának köszönhetően 116 épület és mintegy 30 ezer tárgy kerül az új tájegység gyűjteményébe, és ebből 2016 végéig mintegy 80 építmény és 20 ezer tárgy érkezhet meg.

    A főigazgató felidézte: a Skanzen 9. tájegységének tervezése, kutatása 2006-ban kezdődött, és a várakozások szerint - kedvező kormányzati döntést követően - 2018-2019-ben fejeződik be.

    Az elmúlt időszak eredményeit ismertetve az intézményvezető kiemelte: számos különleges tárgy, tárgyegyüttes került a múzeumba a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár Programjának támogatása révén, így például 18-19. századi szász porumbáki és feketeerdei üvegek, továbbá bokályok, lakástextíliák, szentképek. "A beszerzett darabok közül kiemelkedik egy 17. században Segesvárott készült ónkanna, valamint egy 1700-ban Kőhalmon festett láda" - tette hozzá.

Kalotaszegi viselet

    Ugyancsak jelentős eredménynek nevezte a kalotaszegi Inaktelkén élt Kalló Ferenc (1923-2013) naplósorozatának megvásárlását. A kalotaszegi táncosok egyik kiemelkedő alakjának virtuóz tánctudását számos helybeli, illetve a táncházmozgalomban részt vevő fiatal igyekezett elsajátítani, táncmotívumfűzését lejegyezték, és Kalló-figuraként tartja számon a magyar néptáncos társadalom. "A 186 kötetből álló, önéletrajzi ihletésű naplósorozat rendkívül értékes korrajzot ad az emblematikus kalotaszegi településről, Inaktelkéről" - mutatott rá az intézmény vezetője.

Illusztráció

    Szintén fontos állomás volt az úgynevezett Weinstock-hagyaték megvásárlása - mondta. A nagyváradi születésű Weinstock Ernő partiumi fényképészként az erdélyi városok, falvak, valamint népszerű fürdők polgári életkörülményeit dokumentálta a századfordulótól a két világháború közötti időszakig.

A vásárlással mintegy 24 ezer dokumentumhoz jutott a múzeum, köztük mintegy 9 ezer üvegnegatívhoz, 6,5 ezer diához, 5 ezer negatívhoz, de hozzávetőleg 600 képeslap és családi fotó, 760 nagyméretű városkép, 1300 változatos témájú fotográfia, valamint mintegy 300 családi, illetve vállalkozással kapcsolatos irat is gazdagítja a kollekciót.

"A dokumentumok hiánypótló forrásanyagaként szolgálnak a tájegység néprajzi és történeti alapkutatásaihoz" - hívta fel a figyelmet a Skanzen főigazgatója.

Magyarvista, Kalotaszeg

    Cseri Miklós hangsúlyozta: az Erdély tájegységben kiemelt szerepet szánnak a kisebbségi lét különböző szintjeinek, a megmaradást elősegítő tényezőknek, például az egyházak, iskolák megismertetésének, emellett nagy hangsúlyt fektetnek az Erdélyre jellemző etnikai és vallási sokszínűség bemutatására, és különös figyelemmel kutatják a szórványban élő magyarságot.

    Az MNB Értéktár Programjának 300 millió forintos támogatásából eddig 150 millió forint érkezett meg, amelyből

összesen 50 építményt és mintegy 12 ezer műtárgyat tudnak beszerezni, de a támogatás által erdélyi témájú tanulmányok, kiadványok, monográfiák és tanulmánykötetek megjelentetésére, tanácskozások, szimpóziumok, konferenciák megszervezésére is lehetőség nyílik

- mondta a Skanzen főigazgatója.

Kolozsvár, főtér

MTI

Ha tetszett a poszt, akkor oszd meg másokkal is, vagy szólj hozzá Facebook vagy Inda-felhasználóként. (ehhez görgess lejjebb picit)