Az Itélőtábla 1542 körül alakult át az erdélyi vajda itélőszékéből,előbb 4-6 táblabiró
majd az 1578-as és 1659-es törvények alapján a táblabirók és itélőmesterek számát
tizenkettőben állapitották meg egy elnök vezetésével.Itélkezéseit III Károly király által
1737 június 22-én kiadott latin nyelvű szabályzat alapján hozta.1790-91-i országgyűlés
kimondta a magyar nyelv kötelező használatát.Az Itélőtáblát 1754-ben helyezték át
Medgyesről Marosvásárhelyre,ekkor még a régi városházán majd a régi vármegyeházában
működött.A Kendeffy kúria 1789-ben épült késői barokk klasszicizáló empire stilusban,
gróf Kendeffy Elek özvegye Bethlen Krisztina épittette téli lakhelyüknek.1826-ban a
magyar állam megvásárolta az épületet az Itélőtábla számára 73.167 forint összegért,
ekkor elnöke kilyéni Székely Mihály volt két itélőmesterrel,tizenegy táblabiróval,
nyolc számfeletti táblabiróval és a kezelő személyzettel.Az épület előcsarnokának
emléktábláján az alábbi felirat látható:
Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári,
királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa
árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.Az Itélőtábla
tulajdonát képező telek nyugati végére(Deák Farkas utca) épitették 1884-85 között a
fogdákat,majd 1895-97 között az igazságügyi palotát neoklasszikus stilusban a Werbőczi
utcában.Itélőtábla elnökei:Dániel Gábor 1848-ig,báró Apor Károly 1886-1891,Elekes Pál
1891-1895,Csathó Ferenc 1895-1899.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.