2015. december 27. 17:39 - erdélyi képek blog

A kolozsvári Mátyás-szobor dokumentációja 1944-ből

 

matyaskiraly1.jpg

Keledy Tibor nevét, eléggé kevéssé ismerjük napjainkban. Még magyar Wikipédia-szócikk sem szól róla, pedig volna miről. Egyrészt két város: - az akkoriban magyar impérium alatti - Kolozsvár, és Budapest polgármestere is volt. Pártolta a  művészeteket is.

1944-ben mielőtt Budapest főpolgármesterévé nevezik ki, még készíttet többek között egy 78 részes - korabeli mércével - nagyon jó minőségű fényképeket, és rajzokat tartalmazó dokumentációt Fadrusz János szobrászművész legendás kolozsvári Mátyás-szobráról is. Mivel nem sokkal korábban az ő irányításával rekonstruálják a szoborcsoportot, így elképzelhető, hogy a fotók és a rajzok akkorról származnak.

A POSZT ALJÁN KÉPGALÉRIA TALÁLHATÓ, MÉG TÖBB FOTÓVAL!

Attól félvén, hogy a szobor a visszatérő román katonák miatt esetleg megsemmisülhet, 1944. áprilisában Budapestre küldi (vagy maga viszi) és április 12-i dátummal átadja a székesfővárosi polgármesteri hivatalnak. Innen a kis ládika - melyben a felvételek vannak - a fővárosi levéltárba, pontosabban Városháza Légoltalmi Leltárgyűjteményébe azaz a Bazilika altemplomába kerül. Itt átvészeli a háborút, majd a még pusztítóbb kommunizmus évtizedeit is, ma a fővárosi levéltár őrzi azokat.

De mit tudunk Keledyről?

Keledy Tibor felvidéki származású volt, 1895. október 23-án Losoncon született. 1939-ben változtatta a nevét Keilről Keledyre. Jogot végzett és 1936–1939 között dr. Szendy Károly budapesti polgármester kabinetvezetőjeként működött. Innen került a bécsi döntés után, 1940-ben Kolozsvárra, ahol a polgármesteri tisztséget hivatalosan pár hónap után vehette át a katonai közigazgatást vezető Beck Albert ezredestől. 1943-ban pedig az ő hathatós támogatására épült meg, Kós Károly tervei szerint a kolozsvári Műcsarnok, az ország második ilyen jellegű kultúrintézménye. Közben a város és saját gyűjteménye számára is művek sorozatát vásárolta meg az erdélyi képzőművészektől. A kortárs alkotókat műteremmel és anyagi juttatásokkal is támogatta. Így jutott műteremhez Szolnay Sándor és Szervátiusz Jenő, a korszak két legjelentősebb kolozsvári alkotója.

1944. április 20-án belügyminisztériumi rendelettel nevezték ki Budapest főpolgármesterévé. Itt azután még nehezebb időkben foglalta el tisztségét. Szálasi hatalomra kerülése után, mint sok más közhivatalnok, ő sem vállalta az együttműködést a nyilasokkal. Tisztségéről lemondott, és még Budapest körülzárása előtt elhagyta az országot.

Előbb egy évig Franciaországban éltek. Egy módos párizsi családhoz álltak be; Keledy inasnak, felesége szakácsnőnek. Egyik napon azután házigazdájuk faggatni kezdte, mi volt a foglalkozásuk azelőtt. Ez után a család levétette inasi ruháját és feleségével asztalukhoz ültették, maguk közé. Ez a család segítette őket, hogy még 1945-ben kijussanak Venezuelába.

Keledy Tibor nyelvzseni volt, könnyen beilleszkedett a dél-amerikai spanyol világba. Caracasban, Venezuela fővárosában a kataszteri hivatal tisztviselője lett. Igazából ő tette rendbe az intézményt.

KÉPGALÉRIA

A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTS A KÉPRE!

(az életrajzi adatok és Keledy fotója innen. A dokumentáció forrása.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://erdelyikepek.blog.hu/api/trackback/id/tr58204544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.